Sziasztok!

Húsvétkor elmentünk Tildával Észak-Wales-be: ez volt vele az utolsó utunk. 4 napot töltöttünk ott, és ezalatt fantasztikus helyeken jártunk!

Első nap útközben megnéztük Montgomery várát, amit a legtöbb magyar Arany János Wales-i bárdok című balladájából ismer: "Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt". A második megálló a négyórás úton Powis vára volt, ami egy középkori, jó állapotban fennmaradt kastély a hozzá tartozó olasz stílusú csodaszép kertekkel. Késő délután érkeztünk meg Blaenau-Ffestiniog-ba, ami az észak-wales-i Snowdonia terület közepében található. Bár körülötte minden természetvédelmi terület, a falucska sajnos nem az, mert jó ideig palabányászat folyt ott. De legalább van kisvasútjuk! :)

Második nap megmásztuk a Snowdon-t, ami a brit szigetek harmadik legmagasabb hegye 1085 méterrel (az első kettő a Ben Nevis Skóciában és egy másik, kevésbé ismert skót hegy). Szerencsére jó időnk volt, nem esett az eső :) Nagyon szép kirándulás volt, mindkettőnknek nagyon tetszett: már hiányzott is egy jó kis hegymászás! :) Ezután vacsoránkat Blaenau-Ffestiniog híres fish`n' chips-kajáldájában fogyasztottuk el... :P

Harmadik nap Portmeirion-ban jártunk, ami egy századfordulós, színpompás, tervezett falucska, arborétummal. Nekem nagyon tetszett ez a hely, mert hasonlított Cinque Terre-re Olaszországban. Színes, cuki házak, szép környezetben. Innen átautóztunk az Anglesey-szigetre, ahol megálltunk Llanfair PG-nél (Llanfair­pwllgwyngyll­gogery­chwyrn­drobwll­llan­tysilio­gogo­goch), a világ második leghosszabb nevű városkájánál. A szigeten megnéztük Beaumaris várát, ami egy nagyon jó állapotban levő, menő hely. Este pedig Bangor-ban vacsoráztunk és sétáltunk egyet. 

Utolsó nap hazafele megálltunk Chester-ben, ami egy középkori vásárváros, teli fagerendás házakkal. Nekem talán ez volt a kedvencem, mert sok fagerendás ház megmaradt, rendbe volt téve, és a város körüli városfalon is körbe lehetett sétálni. 

Képek:

Lili